2020. szeptember-októberében egy 9 fős csapattal dolgoztunk Cigándon, a leendő tanuszoda helyének régészeti ásatásán Dr. Szörényi Gábor András (Herman Ottó Múzeum, Miskolc) régész vezetésével, mintegy 2000 négyzetméteren. A korábbi Kistó partján létesített kisszámú Árpád-kori telepjelenség és néhány középkori gödör mellett elsősorban az újkori (és legújabb kori) Cigánd életéhez köthető objektumokat tártuk fel. A változatos méretű és formájú újkori gödrök mellett említést érdemel egy Árpád-kori külső kemence a hozzá tartozó munkagödörrel, egy újkori, felmenő, cölöpszerkezetes falú, felszíni épület, valamint a szintén ebből az időből származó kenderáztató gödrök igazolása is. Két újkori kút fa bélése kiváló állapotban maradt meg, egyikük zsilipelt deszka szerkezettel, másikuk fatörzsekből vájt ún. bödönökből készült, melyeket munkatársaink szakértő kézzel preparáltak ki.

2020. április elejétől veszünk részt a sátoraljaújhelyi vár feltárásán Ringer István (Kazinczy Múzeum, Sátoraljaújhely) és Giber Mihály régészek irányítása alatt. Kilenc főből álló csapatunk a szezon kezdetén elvégezte a terület előkészítését: ennek során a kaszálástól a bozótirtáson át a fakivágásokig számos munkafázis „dandárját.” Ezek után munkatársaink végezték az ideiglenes kő-és humuszdepó felszámolását, átköltöztetését. A tényleges bontómunka során a csapat egyik fele a külső falsíkok tisztázásán dolgozott, míg a többiek a belső falszakaszok, objektumok kibontását végezte. Mi dolgunk volt a ciszternák feltöltésének eltávolítása is. A munka jelenleg is folyamatban van.

2020. szeptemberében ezzel párhuzamosan 5 fővel láttuk el a 37. számú főút négysávosításához kapcsolódó szondázás régészeti bontómunkáját Jenei Anita (Herman Ottó Múzeum, Miskolc) régész irányításával. Ennek során a Hernádkak-közeli lelőhelyen a középső/késő bronzkori Füzesabonyi-kultúra falujának nyomai kerültek elő. E műveltség közismerten gazdag motívumkincsű fazekasságának számos bizonyítékát bontottuk ki a gödrök, árkok és tűzhelyek maradványaiból. A bekecsi lelőhelyen pedig újkőkori településjelenségeket azonosítottunk.

2020. nyarán családi terepbejárást végeztünk Mezőzomboron a Berzse határrészben. A múzeumi adattárakból és a szakirodalomból is jól ismert lelőhelyen jelenleg is nagy mennyiségben gyűjthető a középső újkőkori Alföldi Vonaldíszes Kultúra, valamint a középső rézkori Bodrogkeresztúri kultúra leletanyaga. A bronzkort a Vatya és a Füzesabony műveltségek képviselik. Kiszállásunk oka az volt, hogy Gál István helyi lakos egy kövekből álló, nagy kiterjedésű felszíni jelenségről számolt be egy beszélgetés alkalmával. A szemle során bejártuk a terület érintett részét, GPS koordinátákat vettünk fel és drónfelvételeket is készítettünk.

A szlovák-magyar határon átnyúló 2×1 sávos út létesítését megelőző régészeti feltárás során Nagyrozvágy – Kis-Csonkás és Kis-Csonkás dél lelőhelyen dolgoztunk 14 fővel. A gyökerekkel erősen bolygatott altalajban egy késő bronzkori falurészlet tárológödrei és egy császárkori falu háza, cölöplyukai, kemencéi és füstölői jelentkeztek. A munkálatokban 2021.03.09-12 és 03. 16-18. között vettünk részt Bakos Gábor régész (Herman Ottó Múzeum, Miskolc) vezetésével.